A kerület Észak-pest részen helyezkedik el a Duna bal partján. A kerület előéletéről keveset lehet tudni egészen a Honfoglalásig. Anonymus krónikájában Árpád vezér a Dunán való átkelés előtt a Rákosmezején táborozott, amit a mai 13. kerület területén kell keresni. Később ez a terület az esztergomi érsek birtoka volt az Árpád-házi királyok ideje alatt, majd elajándékozták. Ebből az adománylevélből annyi derül ki, hogy a területen létezett egy Jenő nevű település, később ezt a területet IV. Béla visszaváltotta és további környező településekkel, mint Új-Jenő. Fürdő-sziget, Új-Bécs, Rákosmező, Agaras-tó és Vizafogó területeit különböző apáca és Szerzetes rendeknek adományozta. A háborúknak és Pest visszafejlődésének köszönhetően a terület lakossága lecsökkent és a 18. század végére eltűnt Új-Bécs és Jenő is.

Buda visszafoglalása után Pest falain kívül eső települések jelentős bevételi forrást jelentettek és megjelentek az első iparosok. Ekkor még Angyalföldre csak kirándulni és horgászni jártak a pestiek a városiasodás első jeleit még csak Lipótvárosban lehetett látni. Majd a kiegyezést követően a hajdani Fegyvergyár utcát Lipót körút néven (mai Szent István körút) a nagykörútba kapcsolták, így megindult az iparosodás, elkezdődött a külföldi tőke beáramlása.

A század fordulóján már Angyalföld a magyar gépipar legnagyobb központjává nőtte ki magát. 1860-ban megalakul a Höcker Antal Gőzkazán és Gépgyár, később az Acélöntő és Csőgyár nevet vette fel. Később 1872-ben elkezdik építeni a Margit hidat, mely ismét előnyösebb helyzetbe hozta a területet a további fejlődéshez.

1872-ben elhatározzák a külsõ körút építését is, amely Hungária út néven 1879-re készült el. Később 1894-ben már Hungária körút a neve, 1930-ra készül el a Felső Hungária körút, ami 1938 óta a Róbert Károly körút.
1876-ban a dunai árvíz sajnálatos módon elöntötte a kerületet. Az Első Magyar Gazdasági Gépgyár a kerületben kezdte meg tevékenykedését 1880-ban és itt gyártottak először mezőgazdasági gépeket az országban. 1877-ben átadják a Pesti Indóházat a mai Nyugati pályaudvart.

1890-ben megkezdik a Budapest-Újpest-Rákospalotai villamosvasút építését (B.U.R. Vasút), melyhez, 1894-ben adnak át a nagyközönségnek lehetővé téve a kerület keleti részének fejlődését, az az Angyalföldét.

A főváros a századforduló környékén világvárossá kezd vélni és a lakossága száma elkezd növekedni a vidékről és külföldről érkező munkások miatt, akik a peremkerületekben telepednek le. A gyáripar fejlődésével egyre nagyobb gondot jelentett a lakáshiány, a város vezetősége engedélyezte a fabarakkok építését, de ezzel fokozták a nyomortanyák mennyiségét is. Jelentős változás akkor állt be mikor a Tisza utcai, a Vág utcai és a Dráva utcai emeletes házak elkészültek. Ezt számos földszintes kislakás építése követte. A lakásgondok után sorra jöttek a problémák az egészségügy, az oktatás és a kultúra iránti igény is egyre nőtt. Megépítik a Vígszínházat (1896.05.01),

a Winkler mozit (1910), iskolák, templomok épülnek a kerületben. 1910 környékén alakultak az első foci csapatok, majd 1911-ben megalakul a Vasa SC. A háború után 1950. január elsejével a kerület életében jelentős események következtek, mikor az V. kerületi Lipótváros egy részét, mely gazdagabb volt a kerülethez csatolták.

Később az 50-es évek végén megindulnak a nagy volumenű építkezések a kerületben, és újabb lakónegyedek épülnek sorra.

Az iparral szemben erősödik a kereskedelmi illetve a szolgáltató szektor is. Így a kerület már inkább hasonlít egy modern világvárosra, mint sem egy ipari városrészre. Az 1980-as évek végéig épülnek a panelépületek. A városiasodásnak köszönhetően a kerület útjai is egyre terheltebbek így az Árpád hídi megnövekedett forgalom miatt 1980-1984 közt a kétszer három sávosra növelik az utat.

Még nagyobb jelentőséggel bír, mikor 1984-en az észak-déli metró eléri a volt Élmunkás teret, a mai Lehet teret. 1997-ben a kerület szívében átadják az Országos, a Pest Megyei és a Budapesti Rendőr főkapitányságot. Egészen 2013-ig a Margit-sziget is a kerülethez tartozott, de 2013. júniusában közvetlenül Budapest önkormányzatának igazgatása alá került.